Szerző: Dr. Boris Stojkovski, rendes egyetemi tanár
A szerb-magyar kapcsolatok több mint ezeréves múltra tekintenek vissza, kezdeteik egészen a korai középkorig, a magyarok 895–896-os Kárpát-medencébe érkezéséig nyúlnak. Ekkor kerültek szomszédságba számos szláv törzzsel és korai államalakulattal, köztük a Balkán-félszigeten élő szerbekkel és államaikkal. Ettől az időszaktól egészen a napjainkig ez a kapcsolat nagyon intenzív volt, tele együttműködéssel és konfliktusokkal egyaránt. Mint minden történelmi viszonyban, itt is a közelmúlt háborús tragédiái kapták a legnagyobb figyelmet.
Az említett események viszonylagos időrendi közelsége, és az a vitathatatlan tény, hogy még ma is élnek a második világháború történéseire emlékező túlélők és szemtanúk azt eredményezte, hogy a szerb-magyar megbékélés gondolatához erős szimbolikus jelentés kapcsolódik és az időszak áldozataihoz kötődik. Abszolút fordulópontot jelentett ez az esemény a két állam közötti kapcsolatokban, beleértve a két népet is, és olyan szövetséget teremtett, amely kifogástalanul működik immár tizenkét éve. Nevezetesen, 2013. június 26-án Csúrogon (
Čurug) a két ország akkori államfői, Tomislav Nikolić és Áder János együtt tisztelegtek a második világháború szerb és magyar ártatlan áldozatok emléke előtt. Közös főhajtással adóztak, tehát, az 1942-es véres megszálló razzia szerb áldozatai, valamint az 1944-es és 1945-ös szörnyű partizán bosszúhadjárat alatt kivégzett vagy elűzött csúrogi ártatlan magyar lakosság előtt. Ez a gesztus történelmi lezárást hozott, és megnyitotta a Szerbia és Magyarország közötti utat a politikai és egyben a legfontosabb gazdasági területeket érintő együttműködés konkrét elmélyítése felé.
2012 óta két ember vált a szerb–magyar közeledés motorjává, egyfajta
spiritus movens-szévé. Ők nemcsak a két nép közötti úgynevezett
történelmi megbékélés gondolatát karolták fel (magának a kifejezésnek vannak bizonyos hiányosságai, de egyben megfelelőképpen sokatmondó is), hanem tisztában vannak azzal is hogy Szerbia és Magyarország szövetsége népeik és országaik számára előnyöket hozhat. E két meghatározó politikai vezető Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke, és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Politikai környezetükben is akadtak fontos követők, akik gesztusaikkal szintén támogatták ezt a kezdeményezést. A szerb oldalon Miloš Vučević emelkedik ki, aki Újvidék polgármestereként, majd honvédelmi miniszterként és miniszterelnökként is pozitívan viszonyult Magyarországhoz, a magyarokhoz és a szerb-magyar kapcsolatokhoz. Ugyanakkor, a magyar oldalon, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter játszik hasonló kulcsszerepet. Ez alkalomból megpróbáljuk majd többnyire magyar szemszögből megvilágítani a dolgokat, s egyben hangsúlyozni Orbán Viktor általános hozzáállását úgy a szerb néphez, mint a Szerb Köztársasághoz. Szükséges kiemelnünk, hogy Orbán miniszterelnök egy konzervatív jobboldali politikus, aki a szó szoros és legjobb értelmében magyar hazafi és honszerető. Ez azt jelenti, hogy mindig a magyar állam és nemzet érdekeit helyezte az első helyre. Az állam élére először 1998 és 2002 között állt, majd 2010 óta megszakítás nélkül Magyarország miniszterelnöke.
Az Aleksandar Vučić szerb elnökkel kialakított szoros baráti kapcsolatnak köszönhetően a két államférfi lendületet adott a két ország közötti kapcsolatrendszer általános erősítésének. Az együttműködés csúcspontja volt, amikor 2021 szeptemberében Budapesten aláírták Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről szóló megállapodást. A Szerb-Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács első ülésére 2023 június 20-án került sor Palicson a két ország legmagasabb állami vezetői részvételével: Aleksandar Vučić szerb államelnök, , Novák Katalin magyar köztársasági elnök, valamint Szerbia és Magyarország miniszterelnökei: Ana Brnabić, valamint az alkalom a kulcsfigurája, Orbán Viktor. Ez az esemény ismét egyértelműen megerősítette a két ország stratégiai elkötelezettségét, hogy a köztük fennálló szövetséget és együttműködést tovább mélyítik minden területen – elsősorban a gazdaságban, politikában, társadalomban, kulturában és a közéletben. Az infrastrukturális kérdésekben történő együttműködés szintén létfontosságú, közös érdekük, hogy mindkét ország polgárainak életét jobbá tegyék. A találkozó során Szerbia és Magyarország védelmi miniszterei, Miloš Vučević és SzalayBobrovniczky Kristóf között is jelentős megbeszélésre került sor. A két miniszter megállapodást írt alá a védelem terén folytatott stratégiai szintű megerősített együttműködésről, amely még egy terület, melyen belül ezek a kapcsolatok mélyülnek.
Érdemes megvizsgálni néhány lényeges szempontot, ahol Magyarország elsősorban külpolitikai téren támogatja Szerbiát. Magyarország az európai fórumok, azaz az Európai Unió brüsszeli, strasbourgi vagy más intézményeinek minden ülésén egyértelműen kijelenti, hogy Szerbiának a lehető legrövidebb időn belül az EU teljes jogú tagjává kell válnia, ugyanakkor fenntartás nélkül
zöld fényt ad a csatlakozási fejezetek, azaz Szerbia az Európai Unióhoz való további csatlakozási folyamatának klasztereinek megnyitásához. Megállapítható, hogy az Orbán Viktor vezette Magyarország mindig nyíltan és egyértelműen támogatja az Európai Unió bővítését, nemcsak Szerbia, hanem a Nyugat-Balkán más országainak csatlakozását is. Nevezetesen, amint maga Orbán Viktor miniszterelnök is gyakran rámutat, a régió Magyarországgal szomszédos, és stabilitása kulcsfontosságú az ország számára. Ezzel összefüggésben, indokolt számításba venni a Szerbiának és a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságnak nyújtott támogatás és erős politikai hátszél különböző formáit is.
Szerbia számára elkerülhetetlen a déli tartomány, Koszovó és Metóhia még mindig megoldatlan és nyomasztó kérdése. Magyarország 2008-ban az elsők között ismerte el Koszovó és Metóhia törvénytelen és egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A kormány, mely 2012-ig Szerbia élén állt, kevés hangsúlyt helyezett a Magyarországgal ápolt jószomszédi viszony fontosságára, de azt sem sikerült felismernie, hogy a kétoldalú, régóta megromlott kapcsolatok rendezése nemcsak az egész régió, de Európa egésze számára is előnyös volna. Egészen a közelmúltig Magyarország képezte a schengeni övezet déli határát, ami önmagában is bizonyítja a szerb-magyar kapcsolatok jelentőségét. A történelmi körülmények, mint tudjuk, nem kedveztek a törekvéseknek, melyeket ma jószomszédi viszonynak nevezünk. Hatalmas bátorságra és politikai vízióra volt szükség ahhoz, hogy 2012 óta szisztematikusan javulhasson a helyzet, hogy a kapcsolatok modern kifejezéssel mondva
reszetelődjönek. Valóban sok ilyen példát találhatunk a temérdek nemzetközi kapcsolat között, még olyan országok esetében is, melyek sokkal véresebb háborúkat vívtak, kik összetűzései sokkal mélyebbre nyúlóak és összetettebbek voltak. Mindezek miatt 2013 igazi mérföldkőt jelent a két ország kapcsolatában, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök kulcsszerepet játszott. Bár Magyarország 2008-ban elismerte Koszovó és Metóhia függetlenségét, az ország egyik legjelentősebb, Szerbiát illető külpolitikai lépése volt, hogy ellenezte a térségnek az Európa Tanácsba való ideiglenes igazgatás alatti belépését. Emellett a koszovói békefenntartásban részt vevő magyar KFOR-katonák is sokat tesznek a helyi szerbek védelméért, és valódi kuriózumnak számít, hogy a jelenleg ott tartózkodó kontingensnek is tartottak előadásokat a régió történelméről, valamint Koszovó jelentőségéről a szerb kultúra szempontjából.
Koszovó és Metóhia igencsak összetett kérdése esetében jelentős nézeteltérés létezik, melyet mégis egyfajta megértés sző át. Orbán Viktor megérti Koszovó és Metóhia fontosságát a szerb nép számára, ezért néhány, szerb szempontból igen problematikusnak tűnő lépés ellenére még mindig elmondhatjuk, hogy a koszovói kérdéssel szemben országának mérsékeltebb a politikája, és ambivalensebb a hozzáállása. Ezenfelül Orbán kormánya máskor iz bizonyította, hogy Szerbia és az egész szerb nép mellett áll, amikor arra a legnagyobb szükség mutatkozik. Magyarország világosan és egyértelműen ellenezte, hogy Szerbiát és a szerb népet hibáztassák a Srebrenicában történt állítolagos népirtásért, valamint elutasította, annak a nézetnek az érvényesítését is, hogy a népirtók bélyegét a szerb közösségre helyezze, megmutatta. E döntés tükrözi, hogy Magyarország Szerbia és a szerb nép mellé áll. Magyarország, valamint azok az államok, amelyek ellenezték vagy tartózkodtak az ENSZ Közgyűlése által a Srebrenicában történt úgynevezett népirtásról szóló szégyenletes határozat elfogadásától, nevüket a történelem könyvébe aranybetűkkel írták be. A köszönet ezért személyesen Orbán Viktornak jár. Éppen ezek a fontos magyarországi üzenetek sugallják azt, hogy ez remélhetőleg a jövőben is folytatódni fog, azaz hogy Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök kétségbevonhatatlan tekintélyével az élen továbbra is teljes mértékben támogatja majd Szerbia az igazságért és az igazságosságért folytatott harcát.
Magyarország Szerbia mellett megérti a Boszniai Szerb Köztársaság álláspontját is, ezért Milorad Dodik elnök szintén szoros kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Sőt, éppen Orbán Viktort tüntették ki tavaly, 2024-ben a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjével az általános kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a hagyományos családi értékek megőrzéséért folytatott küzdelemért is. A kitüntetést január 9-én, a Boszniai Szerb Köztársaság napja alkalmából adományozták a magyar miniszterelnöknek, majd 2024 áprilisában hivatalosan is átadták. Alig néhány hónappal később, augusztus 20-án, Szent István ünnepén Orbán Viktor javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök Aleksandar Vučić szerb elnököt tüntette ki. A szerb államfő érdemei közé nem csupán a Szerbia és Magyarország közötti általános kapcsolatok erősítése, hanem a két nép
történelmi megbékélése is sorolható.
Térjünk azonban vissza egy pillanatra a Boszniai Szerb Köztársaságra, illetve Republika Srpskára. Orbán Viktor miniszterelnök és legközelebbi munkatársa, egyben Szerbia barátja, Szijjártó Péter a Boszniac Szerb Köztársaság elnökének Milorad Dodikot tekinti. Budapest nem ismeri el Dodik elnöki elbocsátásáról szóló bosznia-hercegovinai döntéseket. Ráadásul a Budapest, Belgrád és Banja Luka közötti kapcsolatokban továbbra is szoros, szimfónikus együttműködés érzékelhető, különösképpen ezekkel a szánalmas eseményekkel kapcsolatban. Összeségében elmondható, hogy Orbán Viktor olyan politikus, aki sokkal elkötelezettebb a régió, de az egész Balkán és Délkelet-Európa stabilitása iránt is, mint sok hazai vagy helyi politikus, s meghaladja Zágráb, Szarajevó, Podgorica vagy Pristina, de sajnos Belgrád és Banja Luka állásfoglalását is.
A Boszniai Szerb Köztársasággal fennálló magas szintű együttműködés mellett érdemes egy, a horvátországi szerbekkel kapcsolatos esetet megemlíteni, amely a magyar kormány a rájuk vonatkozó attitűdjét tükrözi. Nevezetesen, a Vukovár melletti Lužac településen a magyar kormány Alexov Lyubomir, az Országgyűlés szerb szószólója közvetítésével támogatta egy emlékkereszt felállítását az első világháború után Lužacban letelepedett szerb lakosok emlékére. A helyi önkormányzattal felmerül problémák fékezték a emlékkereszt felállítását, viszont Magyarország közbenjárásával a keresztet 2024 végén mégis felszentelhették. Ez az adat különösen jelentős annak fényében, hogy mint tudjuk, Magyarország hagyományosan baráti és szoros kapcsolatokat ápol Horvátországgal is.
Orbán Szerbia és a szerbek barátja, bárhol is éljenek. Ezt leginkább bizonyítja a magyarországi szerbek jelentős támogatása, hazájában és országában, melyért rendületlenül harcol. A szerbek Magyarországon az őshonos nemzetiségek közé tartoznak. A Monarchia szerb és más szláv népeinek nemzeti ébredése a modern, a mai Magyarország területén élő szerbekkel összefüggő intézmények kialakulásához vezetett. Mindenekelőtt megemlítendő az 1826-ban Pesten alapított Matica Srpska, melynek legfőbb küldetése volt, hogy a szerbek első jelentős irodalmi, kulturális és nemzeti intézménye legyen. A szerb nemes, Sava Tekelija a Pest szívében található pompás épületét – a Tökölyanumot – hagyta örökül a fiatal szerbek oktatására. Ma az épület egy részében működik a budapesti Nikola Tesla Szerb Közoktatási Központ kollégiuma. Egyébként, számos jelentős szerb személyiség mellett maga Tesla is a Tökölyanum növendéke volt, ami addig létezett, amíg a magyar kommunista hatóságok el nem tulajdonították az épületet a szerb egyháztól. Még a Matica Srpska alapítása előtt, 1812-ben, a bajai Joakim Vujić Pesten részt vett Balog István
Karagyorgye vagy
Belgrád megszállása a törökök által című darabjának előkészítésében, amelyet magyar nyelven, szerb dalokkal ékesítve mutattak be, és melyet a közönség álló ovációval fogadott. Így alakult meg a Szerb Színház, majd Vujić később megalapította a Fejedelmi Szerb Színházat Kragujevácon. Az első szerb újságot is Pesten nyomtatták. Mivel Orbán Viktor nemzeti és hazafias irányultságú kormánya értékeli a nemzeti identitás megőrzésének fontosságát és egyben országa jelentőségét is a szerb kultúra és történelem szempontjából, a Magyarországon élő kicsi, de jelentős szerb közösség megbízható partnerekre lelt ebben a kormányában. A magyarországi szerb intézmények jelentős állami támogatásban részesülnek, aminek e sorok szerzője többször is tanúja lehetett a magyarországi szerb közösség által szervezett különböző rendezvényeken. Szükséges még megemlíteni, hogy a Szerb Ortodox Egyház budapesti egyházmegyéje is jelentős támogatást kap mind a templomok helyreállításához – még ott is, ahol már nincsenek szerb közösségek -, mind pedig számos kulturális, oktatási és közösségi kezdeményezéshez, eseményhez, valamint tevékenységhez.
Végezetül emeljük ki, hogy Orbán Viktor olyan ember, aki a szerbiai szerbek, a Boszniai Szerb Köztársaság, Horvátország, valamint a szerb származású és a generációk óta Magyarországon élő szerb nemzetiségű állampolgárok iránti barátságot jelképezi. Mindemellett rátermett politikus, a keresztény és konzervatív értékek pajzsa, az egymást támogatni és segíteni képes szuverén, független államok stabilitásának és rendjének előrelátó védelmezője. Ő az, aki hazája és népe érdekeit helyezi előtérbe, ami természetes és logikus, ugyanakkor felismeri a szerb-magyar szövetség erejét és fontosságát, miközben tudatában van annak, hogy ez a kapcsolat a térség, sőt a hatalmas válsággal szembesülő Európa stabilitásának egyik alappillére lehet.
Related
